2014. október 20., hétfő

Miért beszél a szomszéd több nyelven?

Nyelvtanárok között közkeletű a vicc, amiben két rendőr mellett megáll egy autós, és tudakozódik. A sofőr külföldi, ezért előbb megpróbál közös nyelvet találni az egyenruhásokkal.
-          Do you speak English? Sprechen Sie Deutsch? Parlate italiano? – kérdezi sorban nyolcféleképpen, de a rendőrök csak a fejüket rázzák.
A turista végül csalódottan elhajt. Az egyik rendőr pedig azt mondja a másiknak:
-          Látod, mégis érdemes lenne nyelvet tanulni!
-          Ugyan már minek, - feleli neki a kollégája, - ez nyolcat is tud, aztán mire megy vele?

Sajnos Magyarországon ma könnyen lehet találni olyan embert, aki egyetlen idegen nyelvet sem beszél – és ez nemcsak a rendőrökre igaz (sőt, a rendőrtisztek legalább egy idegen nyelven minimum középfokon beszélnek, ez alapfeltétel a munkájukhoz).

Ezzel szemben a szomszédban, Ausztriában két vagy három idegen nyelven is beszél az átlagember. Hogy lehet ez?

Lehet persze legyinteni: á, nekik könnyű, ők eleve olyan nyelven beszélnek, amivel egész Európában elboldogulnak. Ráadásul némettudással sokkal könnyebb megtanulni angolul, mint egy magyar anyanyelvűnek.

Szerintem nem (csak) ez a titkuk. Alkalmam nyílt angolórákat tartani egy osztrák általános iskolában, negyedik osztályosoknak. Innen a következő tapasztalat.

Magyarországon egy magát magas színvonalúnak tartó iskola első osztálytól tanít idegen nyelvet. Negyedikben a gyerekeknek legalább heti három nyelvórájuk van. A tankönyvükből olvasnak, szövegeket kell szó szerint megtanulniuk, és minden órán dolgozatot írnak, hogy a tanár a szókincsük gyarapodását és a helyesírásukat ellenőrizze. Mindezt a munkát szigorúan osztályozzák, ezzel szorítva a gyerekeket a szorgalmas készülésre. Az eredmény: érettségire két nyelvvizsga-bizonyítvány, felnőttként mégis nulla tudás.


Ausztriában is már az általános iskola első osztályában kezdik az ismerkedést a gyerekek az idegen nyelvvel. Negyedik osztályban is még csak heti egy órájuk van. Idegen nyelven még ekkor sem kel olvasniuk. Játszanak, énekkel és mondókával tudatosítják bennük az idegen nyelv ritmusát, hangzását, szavait. Alapszituációkat tanulnak: bemutatkozást, tájékozódást, evés-ivást. Nem osztályozzák őket, mert az általános iskola négy osztályában az a cél, hogy a gyerekek az idegen nyelvet megszeressék, és legyen kedvük egész életükben foglalkozni vele. A statisztikában és a gyakorlatban is mutatkozó eredmények magukért beszélnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése