Aki mer...

...az nyer!

Nothing ventured, nothing gained. Azaz: ha nem vállalkozunk semmire, nem részesülünk semmilyen haszonban.

Lássuk, mit nyerhetünk, ha merünk eredeti szövegek olvasására vállalkozni! Hangsúlyozom: EREDETI szövegek olvasásáról lesz szó - könnyített olvasmányok, összefoglalók, rövidítések, tankönyvi írások, egyéb szerkesztések kizárva. Persze azt is elárulom, mire kell a siker érdekében vállalkozni.

Gained 1: gyarapodó szókincs - Venture 1: szótár félretevése. Merjük felfedezni a szavak jelentését a szöveg összefüggéseiből!

Gained 2: növekvő önbizalom - Venture 2: logikus gondolkodásunk használata. Húzzuk alá azokat a szavakat, amiket ismerünk! Hogyan kapcsolódnak ezek a szöveg címéhez? Mit tudunk és mit gondolunk a témáról? Véleményünkhöz és ismereteinkhez képest mire utalnak az ismert szavak? Óriási élmény felfedezni, mi mindent értünk szótár nélkül! + Gained: tapasztalatom szerint akinek nő az önbizalma az olvasás révén, annak a beszéd is könnyebben fog menni.

Gained 3: pontosabb nyelvtani ismeretek - Venture 3: újra és újra olvassuk el a szöveget és elemezzük a mondatait. Látni fogjuk, mennyi igeidőt alkalmaznak egy igazi angol szövegben, miért azokat és miért annyit, végül akaratlanul is megjegyezzük az angol mondatszerkesztés módját.

Gained 4: nagy utazás - Venture 4: sok, nagyon sok eredeti szöveg olvasása. A nagy utazás során képzeletben eljutunk messzi tájakra, megismerünk egy (vagy több) másik kultúrát, ráadásul belelátunk az angol anyanyelvűek fejébe. Például: nálunk aki mer, az nyer - nálunk nothing ventured, nothing gained. Nálunk úgy esik, mintha dézsából öntenék - náluk raining cats and dogs.

Hajrá!

Határozott és/vagy határozatlan

A nyelvtanulással úgy van az ember, mint a fogyókúrával: mindig elhatározza, hogy majd jövő hétfőtől, de valahogy mindig közbejön valami, és oda a határozottság.

Pedig már olyan ciki, hogy nem jönnek rám a ruháim.
Pedig már nem is ízlik a péksütemény.
Pedig már olyan nehezen megyek föl a lépcsőn.

Ezek az angolok is időnként határozottak, időnként határozottan határozatlanok. Íme néhány példa (Figyelem! Névelőket és some/any használatot tanulmányozók számára példákat tartalmazhat!)

Naponta rácsodálkozom, milyen csodás eszköz a nyelv arra, hogy kifejezze az ember érzéseit, gondolatait. Ezt nem csupán a szavakkal teszi, hanem a nyelvtannal is. Hiszen mi magunk is pont ilyen határozottak vagy határozatlanok vagyunk néha, igaz?

Ismerősek ezek a gondolatok?:

• Mindjárt tanulok, csak még előbb ...
• Most még nem mondom ezt angolul, majd legközelebb, ha ...
• Ezt már tanultam, csak nem jut eszembe, de végülis megértenek enélkül ...

Persze tudom, sőt, magamon is tapasztalom, hogy a legeltökéltebb nyelvtanulót is eltérítik a napi megélhetés és életvezetés feladatai.

Most lássuk a kifogásokat nyelvtanári szemszögből:

• Tanulj MOST, legalább egy kicsit - utána legalább sikerélménnyel állsz neki a másik feladatodnak.
• Most próbáld meg az EDDIG TANULT SZAVAKKAL megfogalmazni a gondolataidat - így azok legközelebb könnyebben jutnak eszedbe.
• Ha már foglalkozol a nyelvvel, akkor BŐVÍTSD a tudásod - sosem tudhatod, mikor lesz rá szükséged, és legalább az agyadat is fényezi.

Persze, azért van, amit el kell határozni. Nem árt AKARNI, hogy kimozdulj a holtpontról. Mi a holtpont? Például:

• amikor hatodszorra is ugyanazt a nyelvkönyvet kezded elölről, és a 3. lecke után megint abbahagyod,
• amikor az általános iskolás gyereked többet tud, mint te
• amikor étvizedes nyelvtanulás után még mindig csak alapszavakkal tudod nyögdécselve körülírni, hogy szeretnél eljutni a vasútállomásra.

Nálad eljött már a holtpont? Jó ott, vagy inkább beleteszed az energiád, hogy továbblépj?

A sikeres nyelvtanulás titka – egy elfoglalt csepeli anyukától

De sokszor hallom, hogy nincs időtök, nincs energiátok a nyelvtanulásra! Bemutatom Nektek Brigi történetét. Tavaly ő volt az egyik legsikeresebb diákom. Főállásban a tavalyi legfontosabb támogatónk, a nemzetközi hírnevű Bmax Kft munkatársa.

Brigi kétgyerekes anyuka, Csepelen él és dolgozik. Amikor épp nem a munkahelyén van, akkor a gyerekeket látja el, a szülői munkaközösség feladatait végzi, vagy pluszmunkával igyekszik megélhetését biztosítani. Brigi, hogyan szántad rá magad a nyelvtanulásra?

A munkám során kifejezetten nem szükséges számomra az idegen nyelv ismerete, de mivel a cég, ahol dolgozom a családunké, így az én munkám sem csak a hagyományos értelemben vett könyvelési és pénzügyi munka.  A Bmax Kft egy igazi családi vállalkozás, hegesztőgépek gyártásával foglalkozik. A cég 24 éve alakult, de korábban már a házunk pincéjében kialakított műhelyben „bedolgozóként” is hegesztőgépek gyártásával foglalkozott édesapám. Már a kezdetekben is dolgoztak a szüleim külföldi megrendelőknek, de jelenleg is a gyártás nagy része külföldi piacokra irányul, így a mindennapos ügyek intézéséhez szükséges az alapszintű nyelvismeret. A másik hajtó erő pedig nálam is az volt a nyelvtanulásban, hogy a diplomám megszerzésének feltétele volt a sikeres nyelvvizsga.

Na jó, de hogyan találtál a nyelvgyakorlásra időt és energiát?

Nehezen kezdtem bele a tanulásba, mert igazából a munkám végzéséhez szükséges képesítésekkel rendelkezem, a Főiskola pedig nem szabott meg egy dátumot, időtartamot, ameddig be kell mutassam a bizonyítványom. Viszont két gyermek édesanyjaként a gyerekek angol leckéjét folyamatosan követve, segítve őket a leckéikben még inkább megfogalmazódott bennem, hogy na most el kell kezdjem újra az aktív tanulást.  Nikit rég óta ismerem, hiszen ő volt a cégünk segítségére szeptemberben az esseni hegesztéstechnikai világkiállításon is és korábban tanultam is vele egy-két hónapon keresztül angolul. Nehéz volt a kezdet, de Niki töretlen lelkesedése, öröme az apró sikereimnek mindig átlendített a holtponton. Mert holtpont volt nem is egy, hiszen család és munka mellett nem könnyű a tanulás. De mikor én is éreztem, hogy értem és nem fordítom, amit Niki mond nekem, teljesen meglepődtem. A nyelvtanulásnak ezt az élményét korábban sosem értem el és ez szárnyakat adott. A nyelvvizsgától tartottam természetesen, de a vártnál könnyebb volt, de hiszen Niki mondta is, hogy mindent tudok, amit tudnom kell. 

Tudod, Brigi, büszke vagyok Rád: mert nem hagytad abba a nyelvvel való foglalkozást a bizonyítvány átvételekor, és már könyvolvasásra is mertél vállalkozni, sőt örömöd leled benne. Mi változott a felkészülés és a vizsga óta Benned, a nyelvtanulással kapcsolatos hozzáállásodban?

A nyelvvizsga után természetes volt számomra, hogy nem hagyom abba a tanulást, hiszen nagyon sok dolog vár még rám az angol nyelvben, amit szeretnék megérteni, vagy elmondani. Kaptam egy angol regényt, először beleolvastam és letettem, hiszen nem értettem teljes egészében. De Niki csak bíztatott, hogy olvassak sokat, hallgassak sok angol szöveget, mert így is lehet tanulni. Őszintén szólva ezt nem hittem el, de újra belekezdtem a könyvbe és rájöttem, hogy bár tényleg nem értek benne minden szót, sőt van, hogy egész mondatokat sem, de idővel mégis rájövök, miről szól az éppen olvasott rész és ez határtalan jó érzés volt. Vagy ha nem jöttem rá, akkor újra olvastam többször is részeket a könyvből és az segített.  Legalább ilyen motiváló volt és ma is az számomra, hogy Niki minden apró eredményemnek őszintén és szívből örül velem együtt. Így az első angol regényem után igyekszem folytatni és tovább fejleszteni a tudásomat. 

Tényleg nem gondoltam, hogy a nyelvtanulást nem csak feladatnak lehet megélni, de nekem ez Nikivel sikerült és nagyon örülök, hogy együtt tanulunk tovább.