Törióra

Most akkor nem nyelvet tanulunk? De! Akkor hogy jön ide a történelem? Máris megmutatom:

Arról volt szó, hogy szórakozva tanulunk, eszünk-iszunk közben. Mindenképp folytatjuk ezt a nemes hagyományt, és ezúttal is összekötjük a kellemeset a hasznossal. Ez többféle szempontból tesz jót nekünk:

• amellett, hogy élvezzük a nyelvtanulást, mert játszunk közben,
• sokféle szó és nyelvtani szerkezet gyakorlásával foglalkozunk,
• de a hangsúly mégis azon van, hogy valamire HASZNÁLJUK A NYELVET, nem pedig csak "öncélú", adott formákat ismételtető gyakorlatsorokat oldunk meg.
• Bónusz 1: tanulótársunkat is elszórakoztatjuk - hiszen az ember társas lény, és ha együtt veszünk részt valamiben, nagyobb a saját motivációnk is.
• Bónusz 2: átismételhetjük / jobban megismerhetjük a történelmet (meghagyom a szóválasztás szabadságát, mindenki azt értse magára, ami szerinte jobban jellemzi).
• Bónusz 3: kezdőknek, újrakezdőknek, haladóknak egyaránt élvezetes a játék.

Íme a nyelvóra-történelemóra leírása:

1. Válasszunk ki egy történelmi eseményt. Például augusztus 29-e a mohácsi csata emléknapja.

2. Válasszunk ki 3-3, az eseménnyel kapcsolatba hozható személyt és helyet. A példánál maradva a személy lehet II. Lajos, Kanizsai Dorottya, Bakócz Tamás. A helyek pedig lehetnek Mohács, a Csele-patak, valamint Törökország. Utóbbi azért is szerencsés, mert találunk róla angol nyelvű írásokat a neten. Figyelem! A kezdő nyelvtanulók képeket is gyűjtsenek a választott személyekről és helyekről!

3. Most jön a kreatív rész: mind a hat dologról írjunk egy rövid ismertetőt. Kezdőknek ez lehet pár jellemző, ami a képeken jól látszik (pl. Hosszú haja van. Piros a zászlaja.). Kevésbé kezdők válasszák ki a gyakorolni kívánt témát, és annak megfelelő mondatokat írjanak. (Pl lehet ez a múlt idő használata: Budán született és osztrák felesége volt.) Minél kevésbé közismert jellemzőket választunk, annál érdekesebbé válik a játék. Az ismertető hosszát a játékosok határozzák meg (3-6 mondat között ideális).

4. Jöhet a móka: adjuk át a leírt jellemzéseket annak, akivel együtt tanulunk (lehet a tanárunk vagy csoporttársunk is). Feladat: összepárosítani a személyek és helyek nevét (kezdőknél a képeket) a leírásokkal. Ahogy az előbb a közlésre figyeltünk, most a közlés megértésére figyelünk. Tehát már nem a nyelveT, hanem az adott nyelveN kommunikálunk!

5. A hab a tortán: a játékban minden résztvevő nyer, hiszen érdekességeket gyűjtött, ezeket idegen nyelven megfogalmazta, majd meggyőződött róla, hogy más is megérti az általa alkotott szöveget. Tapasztalataim szerint ez a legjobb önbizalomnövelő.

6. Koktélcseresznye a torta habján: a legtöbbet az a játékos nyer, akinek a szövegét játékostársa javítja, ha helyesírási, szóhasználati vagy nyelvtani hibát talál benne. Ezt azonban csak a játék lejátszása UTÁN tegyük meg, és beszéljük meg, mit MIÉRT kell javítani. Így ugyanis tanulótársunk meg is tudja jegyezni a helyes formát.

Így írjunk mi - levelet!

A minap az egyik portálon, ahol bárki bármilyen kérdést föltehet, egy érdekesre bukkantam. Valaki azt kérdezte, hogy kell angolul levelet írni. Hozzátette, mondják meg neki a választ gyorsan, mert holnap megy nyelvvizsgázni...

Ne hagyjuk utolsó pillanatra a felkészülés egyetlen lépését sem. Különösen a levélírás gyakorlását! Íme 10 pont, ami alapján készülhetünk a feladatra:

1. Mindenekelőtt tanuljuk meg a formai követelményeket. A levélírási feladat megoldását kezdjük a címzéssel, megszólítással és előre írjuk a papír aljára az elköszönést is. Már ezeknél figyeljünk a megfelelő stílusra!
2. Emlékszünk még az iskolai fogalmazásórákra? Első bekezdés: a bevezetés, azaz írjuk le, miért írunk a megszólítottnak.
3. Második bekezdés: a téma kifejtése. Vizsgán adottak a szempontok. A felkészülés során pedig adottak a témakörök. 
4. Minden témához dolgozzunk ki minimum 2 levelet a felkészülés során: egy barátit és egy hivatalost.
5. Utolsó bekezdés: mit szeretnénk attól, akinek írunk. Hívjon meg minket az otthonába, fizesse vissza a vételárat, küldje el a vonatjegyet...
6. Gyűjtsünk szinonimákat! Még alapfokú vizsgán is jól mutat, ha nem minden mondatban HAVE vagy BE az ige.
7. Tanuljunk kötőszavakat! Ezeket bátran használjuk két mondat összefűzésére vagy egy-egy összetett mondat megfogalmazásához. 
8. Kettőnél több rövid mondatot ne akarjunk összekötni! A végére annyira belebonyolódhatunk, hogy nemcsak az olvasó, hanem még mi magunk is elvesztjük a fonalat.
9. Fejezzük ki érzéseinket, ahogy egy igazi levélben tennénk. Pl.: I am very upset that the machine is out of order. vagy: I'm really glad that you're coming to visit us.
10. Igyekezzünk többféle igeidőt használni. Útmutatásul két közhely: a szó elszáll, az írás marad, ugyanakkor írásnál mindig van időnk gondolataink megfogalmazását. Tehát bőven van lehetőségünk arra, hogy helyesen írjuk le, amit tudunk.

A teljes sikerhez még szükség van megfelelő szókincsre (ez más tészta, egy másik bejegyzésben majd részletezem...), és rengeteg gyakorlásra. A gyakorlás nem elhanyagolható és semmivel nem helyettesíthető!

Épp az éves nagytakarítást végezve ma bukkantam rá azokra a levelekre, amelyeket középiskolás koromtól a diplomázásomig kaptam a világ minden pontján élő levelezőtársaimtól Japántól Belgiumig. Jó volt nézegetni a tarka leveleket, a nyaralásaikkor készült képeket, olvasni a kedves, néhol esetlen sorokat, amikre hasonlókkal válaszoltam. Ez a levélírás legélvezetesebb gyakorlása, ami évek múltán is jó érzést kelt az emberben. Csak az első lépést kell megtenni: találni egy levelezőtársat - nekünk ebben akkor az angoltanárunk segített. A többieket aztán az így szerzett barátnőmön keresztül ismertem meg. Arról lehet vitatkozni, hogy a modern technikával olcsóbb és gyorsabb üzenetváltást vagy a szép, és évek múlva is elővehető hagyományos levelezést részesítsük-e előnyben. Bármelyiket is választjátok, a lényeg: mindenképp próbáljátok ki ezt a kommunikációt!